2017. november 7., 19:00–22:00
PINCE 1122. Budapest, Hajnóczy József utca 5.
PINCE 1122. Budapest, Hajnóczy József utca 5.
Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a SziTA – Sziki Tájművészeti Alkotótábor kiállításának finisszázsára!
2017-ben először került megrendezésre a SziTA – Sziki Tájművészeti Alkotótábor, az Alföld szívében, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet mellett, egy tanyán. A tanyasi életmódot velünk megosztó házigazdák, Kató Eszter és Fodor András biztosították számunkra a lehetőséget, hogy egy nem mindennapi környezetben egy sokszínű és minőségi közösségi alkotás jöhessen létre.
A művésztelepet képzőművész, építész és tájépítész hallgatóknak, illetve frissen diplomázott szakmabelieknek hirdettük meg. Almási Balázs tájépítész és Koller Margit képzőművész koordinálásával a résztvevőket nem csak a tájra, de egymásra és a csapatmunkára is ráhangoltuk. Egyik alapfelvetésünk az volt, hogy van mit egymástól tanulnia a rokonszakmák képviselőinek: a különféle területekről érkező kreatív emberek sokszínű gondolkodásmódja mindenkit gazdagít, ha terepet adunk az egymásra találásra.
Az egy hetes alkotás a nomád környezetben, kiszakadva a város zajától igazi kivonulás hangulatban telt el. A távolságok megnőttek, az idő lelassult, a szükségeink pedig lecsökkentek. A végtelen puszta, egy elhagyott és bedőlt tanya, a közel önellátó életmód és az egyedülálló élővilág kifogyhatatlan inspirációs forrás volt, melyben szabadon alkothatott együtt képzőművész, tájépítész és manager, diák és már diplomás alkotó.
A művésztelepet képzőművész, építész és tájépítész hallgatóknak, illetve frissen diplomázott szakmabelieknek hirdettük meg. Almási Balázs tájépítész és Koller Margit képzőművész koordinálásával a résztvevőket nem csak a tájra, de egymásra és a csapatmunkára is ráhangoltuk. Egyik alapfelvetésünk az volt, hogy van mit egymástól tanulnia a rokonszakmák képviselőinek: a különféle területekről érkező kreatív emberek sokszínű gondolkodásmódja mindenkit gazdagít, ha terepet adunk az egymásra találásra.
Az egy hetes alkotás a nomád környezetben, kiszakadva a város zajától igazi kivonulás hangulatban telt el. A távolságok megnőttek, az idő lelassult, a szükségeink pedig lecsökkentek. A végtelen puszta, egy elhagyott és bedőlt tanya, a közel önellátó életmód és az egyedülálló élővilág kifogyhatatlan inspirációs forrás volt, melyben szabadon alkothatott együtt képzőművész, tájépítész és manager, diák és már diplomás alkotó.